Az LT40 fűrészgép története: A fűrészfej és vezérlőpanel fejlesztései

NAPJAINKBAN az 1982-ben megépített Wood-Mizer LT40 típusú fűrészgépet „legendának” nevezik, mivel örökre megváltoztatta a rönkök faanyaggá alakításának módját. Lehetővé tette a mindennapi felhasználók számára, hogy gyorsan és hatékonyan készítsenek kész deszkákat és gerendákat, és ami a legfontosabb, lehetővé tette a fa helyben történő megmunkálását. A 80-as években az LT40 fűrészgép új irányt mutatott a rönkfeldolgozáshoz használt hordozható gépek gyártásában is. A gép egyik fő jellemvonása az LT40 fűrészfej, amely egy hosszú és lapos munkaasztal fölé van felfüggesztve. Bár ez a funkció megmaradt, az LT40-et az évtizedek során módosították és továbbfejlesztették. A fejlesztések kiváltó okai a nagyobb hatékonyság és a munka ergonómiája iránti igény, valamint a fűrészgépek üzemeltetői által javasolt megoldások kombinációja volt.   

A fűrészfej lekerekített oldalakkal

Az első fűrészgépek, amelyek az 1990-es években érkeztek Európába, a Wood-Mizer LT30 és LT40 modellek voltak, azonos fűrészfejjel, de eltérő hosszúságú munkapadokkal. Az eredeti fűrészfejet gyakran használták más gépekben is, beleértve az 1994-ben piacra dobott LT25 gépet is. „Az LT25 fűrészgép az LT40 fűrészfejével rendelkezett, de manuálisan működtették, a munkapad hidraulikus funkciói nélkül. Az LT25 azért volt vonzó a vásárlóknak, mert az LT40 teljes verziója meglehetősen drága volt egy átlagos lengyel számára a 90-es években” – magyarázza Robert Fret, egy nagy tapasztalattal rendelkező ügyfélszolgálati szakember. „Sok felhasználó az LT25-tel indította be a vállalkozását, és fokozatosan több funkcióval bővítette fűrészgépét. Végül a továbbfejlesztett változatot használhatták, amely egy klasszikus LT40-es gépnek felel meg.”

Az LT40 fűrészgép mai fűrészfeje a STANDARD változatban lehetővé teszi akár 90 cm átmérőjű rönkök feldolgozását is. Formája ugyanakkor változatlan maradt – a burkolat lekerekített oldalairól továbbra is könnyen felismerhető. A fűrészfej egy kétoszlopos tartókonzolra van felszerelve a munkapad fölé, és a pad mentén csapágyakon és egy acélrúdon mozog. Sok lényeges alkatrész és műszaki megoldás változatlan maradt, mert ahogy a szakemberek mondják – „Ha valami jól működik a gépben, és a felhasználók elfogadták, ne változtassunk rajta” – magyarázza Dariusz Kujawa, ügyfélszolgálati menedzser, aki pályafutását a 90-es évek elején kezdte el a Wood-Mizernél.





Kezdetben az LT40 fűrészfejét egy rúdra szerelték fel hat behordó görgővel, amelyek közül négy a tetején és kettő az alján volt. 1996-ban ezt nyolc görgősre módosították, ma pedig már kilenc van belőle. „Több behordó görgőre volt szükség, amikor elkezdtünk nehezebb és erősebb motorokat használni. Ha több görgő csúszik a rúdon, a fűrészfej súlya egyenletesen oszlik el a felületen” – magyarázza Robert Fret.  

Az öntöttvas szalagkerekek azonos átmérőjűek, 483 mm-esek, de a szabadon futó kerék csapágya módosításra került. Korábban két kisebb csapágyra szerelték fel, jelenleg viszont egy kétsoros csapágyra, ami sokkal tartósabb” – mondja Robert Fret.

A nagyobb hatékonyság érdekében a hajtásláncot most hármas hajtószíjjal (15 és 18,5 kW-os villanymotorokhoz) és kettős hajtószíjjal (11 kW-os motorokhoz) szállítjuk. „Megbízható megoldás, mert a motorról a tengelyre az erőt átadó szíjtárcsa teljesen burkolt, és a szalagtól elkülönített térben van elhelyezve. A fűrészpor nem szennyezi be a hajtásláncot” – biztosítja Robert Fret.

Az első egyszerű háncsoló 12 V egyenáramú változatban 1997-ben jelent meg, majd a következő években vált váltakozó áramúvá. „A háncsoló hasznos eszköz, mert meghosszabbítja a fűrészlap élettartamát. A körfűrészlap fogaira hegesztett keményfém hegyek 5 mm szélesek, és megfelelő beállítással a háncsoló egy vágással kéregtelenít, hogy a fűrészlap behatolhasson a tiszta fába. Ezzel a megoldással körülbelül 30 százalékkal meghosszabbítható a fűrészlap élettartama” – mutat rá Dariusz Kujawa.




Új elektromos rendszer

Az 1988-ban bevezetett új váltóáramos rendszer az LT40 fűrészgép igen jelentős frissítése volt. A váltóáramú táprendszer sokkal jobban szabályozza a fűrészfej adagolásának sebességét és stabilitását. A korábbi egyenáramú rendszerrel működő gépeknél a behordási sebesség főként az akkumulátor állapotától függött. Ez a módosítás megnyitotta az utat a hatékonyabb hidraulikus rendszerek használatához is.  

„1996-ban az új kezelőpanellel további elektromágneses kapcsolókat tudtunk betenni a behordó rendszerbe a dob kapcsolók védelme érdekében. Ennek eredményeként jelentősen meghosszabbíthatjuk ezeknek a kapcsolóknak az élettartamát. Ezzel egy időben több elektromos biztonsági rendszert vezettünk be a különböző fűrész funkciókhoz, amelyek a mai napig működnek a legtöbb gépünkön” – mondja Dariusz Kujawa.  

Ergonomikus és funkcionális kezelőpanel

1992-ben az LT40 fűrészgép nagy fejlesztésen esett át – egy új kezelőpanellel bővült, amelyben az összes fűrészelési funkció egy vezérlődobozba került. A funkciók egységes panelbe foglalása javította a munkavégzés biztonságát és ergonómiáját. Ez a változás több érdekes fűrészelési funkció bevezetését is lehetővé tette. „Az új LT40 vezérlőpanel az évek során egyre nagyobb és áttekinthetőbb lett, így több opcionális eszközt is felszerelhettünk rá. Valójában ezzel a frissítéssel kezdődött el a vezérlőpanel valódi fejlődése” – mutat rá Robert Fret.  

1997-ben megjelent az első eszköz a deszka vastagság automatikus beállítására, SimpleSet Setworks néven. Ez egy egyszerű elektronikus eszköz volt, amely közvetlenül a fel/le behordó aszal láncra szerelt jeladón alapult. „Nem volt ideális megoldás, mert a leolvasások korántsem voltak helyesek, amikor a lánc beszennyeződött. Manapság az LT40 villanymotoros fűrészgép többféle, PLC-vezérlőn alapuló automata deszkavastagság rendszerrel is elérhető – AccuSet1, PLC1, Accuset2, PLC2 és SW7, SW8, SW9” – mondja Dariusz Kujawa.





„A 90-es évek elején Lengyelországba érkezett fűrészgépekben egyedülálló módszert alkalmaztak a fel/le behordási sebesség beállítására. A behordási sebesség beállítására a tipikus inverter helyett háromfokozatú, különböző átmérőjű tárcsát szereltek fel. A gépkezelőnek kézzel kellett megváltoztatnia az ékszíj helyzetét a szíjtárcsán, hogy beállítsa a kívánt sebességet. A fűrészfej függőleges mozgatására szolgáló beállítómű helyett, amelyeket ma használunk, a kezelő forgattyúkart helyezett a behordó tárcsára, és kézzel állította be a fűrészfej helyzetét. Bár kicsit több időbe telt a művelet – körülbelül 10-15 másodpercbe – ez egy precíz mechanizmus volt” – emlékszik vissza Dariusz Kujawa.  

„Régebben az LT40-ben nem volt beállítómű, így az új gépkezelőknek meg kellett tanulniuk két skálát használni a deszkavastagság mérésére. Miután megjelent a beállítómű, a vastagság beállítása gyorsabban és könnyebben ment, így senki sem akart visszatérni a régi módszerhez” – emlékszik vissza Robert Fret.   




Az LT40 fűrészgép felhasználói folytatják a gép fejlesztését  

A fűrészgépek használói és tulajdonosai gyakran tesznek javaslatot arra, hogy mit lehetne javítani a gépen a mindennapi munka során szerzett megfigyeléseik alapján, vagy a különféle fafajták feldolgozásában szerzett tapasztalataikra támaszkodva. Például a szélesebb fűrészfejjel rendelkező LT40 fűrészgép tervezése a gép felhasználóinak javaslatain alapult. 2020-ban megjelent egy új LT40-es változat – az LT40WIDE szélesebb fűrészfejjel, amely akár 100 cm átmérőjű rönkök vágására is alkalmas. Ez lehetővé tette számos vállalkozás számára, hogy nagymértékben növeljék termelékenységüket. „Annak idején, amikor a fűrészgépeknek 1 méternél szélesebb rönköket kellett vágniuk, nem volt könnyű, mert még ha a szabvány LT40 el is boldogult a 90 cm-es maximális átmérővel, a fafeldolgozók akkor is megpróbálták saját maguk elvágni a szélesebb rönköket, kiegészítő szerszámokkal, például láncfűrészekkel vagy baltákkal. Napjainkra ez a probléma megszűnt, mert a vásárlók könnyedén megvásárolhatják az LT40WIDE gépet, és nagyobb rönköket is feldolgozhatnak. A fűrészmesterek és asztalosok felismerték, hogy a széles deszka jobban néz ki, és magasabb áron lehet eladni is. Emellett a nagyobb vágási átmérő több lehetőséget is jelent a széles deszka szálirány szerinti felosztására” – mondja Robert Fret.



***