Az LT40 fűrészgép története: Főbb motor fejlesztések

A fűrészgép fő motorja az egyik legfontosabb alkatrésze a gépnek, amely a hatékony rönkfűrészeléshez szükséges erőt adja. Az 1990-es évek elején, az első LT40-es fűrészgépekbe beépített motorok gazdaságosak és viszonylag erősek voltak. De, ami a legfontosabb, tökéletesen illeszkedtek egy hordozható fűrészgép könnyű és kompakt felépítéséhez.

Az 1980-as évek végén egy tipikus fűrészüzem nehéz és elavult állóvázas fűrészgépekkel dolgozott, amelyeknek köze sem volt a hatékony munkához. A régi technológia magas költségeket generált, és negatívan hatott a természeti környezetre. Az akkoriban használt gépek motorjai sok energiát fogyasztottak, és rengeteg faaprítékot és fűrészport termeltek. Ezek a motorok túlnyomórészt elektromosak voltak, túlméretezettek, jellegzetes hűtőbordázattal, így erősnek tűntek, valójában azonban lenyűgöző méretükhöz képest viszonylag alacsony teljesítményük volt.  

Óriási változást hozott az LT40 fűrészgépekbe beépített motorok megjelenése. Kis méretük ellenére elegendő energiát termeltek, nem fogyasztottak sok üzemanyagot, és könnyen kezelhetőek voltak. Megfelelő, elegendő lóerőt produkáló motorral a rönköt vágó vékony, keskeny szalag könnyen, tökéletesen sík felületű deszkákat tud előállítani.

Belső égésű motorok az LT40-es gépekben

Az első LT40-es fűrészgépek, amelyek az 1990-es években kerültek Lengyelországba, az amerikai ONAN által szállított benzinmotorokkal voltak felszerelve. Ez egy 2 hengeres boxermotor volt, nagy öntöttvas lendkerékkel, 24 LE-vel. A motorról azt mondták, hogy erős és megbízható – felépítése egyszerű volt, és minden időjárási körülmény között jól működött.  

1992-ben a Wood-Mizer bemutatta az ACME Motori első dízelmotorját. Ez az olasz motor 20 LE-t termelt; azonban a gyakori meghibásodások és meghibásodások miatt nem nyerte el a felhasználók tetszését. „Az ACME Motori motorjai talán jól néztek ki és kompaktak voltak, de nem teljesítettek jól a fűrészgépekben. Leginkább építőipari gépekhez, például elektromos generátorokhoz vagy vakológépekhez tervezték, ahol stabilan és megállás nélkül dolgoztak. Egy fűrészgépben ez a motor jól működött alacsony fordulatszámon, de miután a szalag elindult, és a motor elkezdett terhelés alatt működni, elvesztette egyenletes és stabil munkaritmusát” – magyarázza Robert Fret, a tapasztalt ügyfélszolgálati szakértő.

A belsőégésű motorok választéka 1996-ban bővült az olasz Lombardini dízelmotor bevezetésével, amely két változatban – 30 és 40 LE-s kivitelben volt elérhető. Ez a motor több figyelmet és törődést igényelt a működés során, és nem tetszett az ügyfeleknek. Fő gyengesége a fej gyakori túlmelegedése és a hibás üzemanyag-befecskendező rendszer volt.   

2000-ben a Wood-Mizer fűrészgépeket a Kubota japán dízelmotorokkal kezdték felszerelni, amelyek gyorsan népszerűvé váltak a felhasználók körében. Ezek a motorok egyszerű felépítésűek, megbízhatóak voltak, és szinte minden éghajlati környezetben hibátlanul működtek. A vezérműtengely fogaskerekekre épült, és nem igényelt szervizt. „Amikor bemutattuk a Kubota motorokat, minden motorprobléma megszűnt. Az elmúlt 20 év során csak két nagyobb meghibásodásra emlékszek ezeknél a motoroknál, amelyeket osztályunknak jelentettek” – mondja Dariusz Kujawa, a Wood-Mizer ügyfélszolgálati vezetője, aki az 1990-es évek eleje óta dolgozik a Wood-Mizernél.

A magas károsanyag-kibocsátási szabványok miatt a Kubota D33 és D42 motorok már nem elérhetők az EU-ban. Ettől függetlenül Ázsiában és Afrikában még mindig értékesítik őket.

Az elmúlt évek során az LT40 fűrészgépeket leggyakrabban Kohler motorokkal szereljük fel, ami jól bevált és megbízható benzinmotorokat gyárt.  

Villanymotorok az LT40-es gépekben

Az LT40 fűrészgépek esetében az első villanymotorok 1991-ben érkeztek meg az európai piacra. A klasszikus indítószerkezettel szerelt amerikai Baldor (11 kW) motorok strapabíró és megbízható egységek hírében álltak, kis méretükhöz képest viszonylag erősek. „Az első Baldor villanymotorok nagy benyomást tettek vásárlóinkra. Könnyűek és kompaktak voltak, sima kialakítással, bordázat nélkül. Az emberek el sem hitték, hogy egy ilyen kis motorban ennyi erő van” – emlékszik vissza Robert Fret.

Az 1990-es évek elejétől, a háromfázisú villanymotorral felszerelt LT40-es fűrészgépeket 12V-os egyenáramú egységgel kapcsolták össze a behordó mechanizmus és a hidraulikus munkapad funkciók számára. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy bár a fűrészgép váltóáramú főmotorral volt felszerelve, a töltéséhez 12 V-os akkumulátor és generátor is kellett. „Ez sok kérdést vetett fel ügyfeleink körében, mert nem tudták teljesen megérteni, hogy miért van szükség egy fő villanymotorral rendelkező fűrészgépnél generátorra” – mondja Robert Fret.  

Abban az időben a főmotor alaplemeze univerzális volt, lehetővé téve a tulajdonos számára, hogy szükség esetén a főmotort benzinesről elektromosra cserélje. Az Ügyfélszolgálat gyakran megtette ezt az ügyfelek kérésére. A főmotor cseréjének teljes művelete mindössze 2 órát vett igénybe.   

Az LT40 váltóáramú tápellátására való teljes átállás 1998-ban történt meg, és ez a fűrészgép rendkívül jelentős műszaki korszerűsítését jelentette. Ez a módosítás lehetővé tette az egységes 380V-os villanyszerelést generátor és akkumulátor nélkül. Ez az új kialakítás javította és kibővítette a hidraulikus munkapad funkciók működését. Az LT40-es gép váltóáramú változataiban nem kellett a dobkapcsolókban lévő csatlakozókat zsírozni, ami az egyenáramú változatoknál szükséges volt – ez kezelői szempontból egy hatékony módosítás volt.  

Kinek van szüksége benzinmotorra és kinek van szüksége villanymotorra?

Az LT40 fűrészgép atyái, Don Laskowski és Dan Tekulve mérnöki célja egy könnyű és kompakt gép létrehozása volt, amely bárhol lehetővé teszi a fa fűrészelését, így a belsőégésű motor alkalmazása nagyon is indokolt volt. Ráadásul az USA-ban nagyobbak a földrajzi távolságok, mint Európában, a városok és falvak népsűrűsége eltérő, és a benzinárak mindig kedvezőbbek.         

Néhány európai országban (pl. Lengyelországban) azonban más volt a helyzet. A fűrészgépek használói gyakran a házak közelében dolgoztak, ahol könnyű volt hosszabbítóval megtáplálni a gépeket. A Baldor villanymotor egyszerű felépítéséről és minimális karbantartásáról volt ismert, ellentétben egy benzinmotorral, amelynél időnként olaj- és szűrőcserére volt szükség. Sok vásárló döntött úgy, hogy villanymotorral szerelt mobil LT40 fűrészgépet vásárol, mert ehhez elég egy hosszabbító.  

Kinek van szüksége benzinmotorra és kinek van szüksége villanymotorra?

Az LT40 fűrészgép atyái, Don Laskowski és Dan Tekulve mérnöki célja egy könnyű és kompakt gép létrehozása volt, amely bárhol lehetővé teszi a fa fűrészelését, így a belsőégésű motor alkalmazása nagyon is indokolt volt. Ráadásul az USA-ban nagyobbak a földrajzi távolságok, mint Európában, a városok és falvak népsűrűsége eltérő, és a benzinárak mindig kedvezőbbek.         

Néhány európai országban (pl. Lengyelországban) azonban más volt a helyzet. A fűrészgépek használói gyakran a házak közelében dolgoztak, ahol könnyű volt hosszabbítóval megtáplálni a gépeket. A Baldor villanymotor egyszerű felépítéséről és minimális karbantartásáról volt ismert, ellentétben egy benzinmotorral, amelynél időnként olaj- és szűrőcserére volt szükség. Sok vásárló döntött úgy, hogy villanymotorral szerelt mobil LT40 fűrészgépet vásárol, mert ehhez elég egy hosszabbító.  

***